Van, amiért még érdemes magyar vonatkozású sporteseményre kapcsolni. Tegnap este Barcelonában pólósaink ismét csodát tettek, és nem hiszem, hogy nagyot tévedek, mikor azt mondom: sok magyar szívét meghatották a játékukkal.

Ilyenkor (még) jó magyarnak lenni! Elgondolkodtató azonban, hogy miért a foci még mindig a különös kegyben részesített sportág Magyarországon? Félreértés ne essék, nagyon szeretem a focit, de ami nem megy, azt nem kell erőltetni!

Értem én, hogy hatalmas pénzek vannak benne, így aztán gátlástalanul lehet tisztára mosni vele az összerabolt milliárdokat, de fel kéne végre ébredni! Azok a fiúk ott, tegnap este már sokadszor loptak örömöt a honi sportkedvelők szívébe, olyat, amilyet agyonfizetett "nemzeti tizenegyünk" soha nem fog elérni! Őket kell ösztönözni, beléjük kell időt, pénzt, energiát áldozni, mert ők sokszorosan meghálálják a bizalmat, focizni pedig, lássuk be, nem tudunk!

A mai nap azonban legyen az örömé! Ünnepeljük az igazi magyar sportembereket, az igazi sikereket! Csak így tovább, és biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok, nagyon fényes érmet hoztok nekünk, Magatoknak!

A világ, és sajnos Magyarország is tele van népbutító elemekkel, akik a média hathatós közreműködésével sajnos hatalmas publicitást kapnak.

A világgal most nem foglalkoznék, hiszen itthon is rengeteg probléma uralkodik, politikai, társadalmi és egyéb "hovatartozástól" függetlenül.
Jelenleg regnáló, magát polgári kormánynak tartott, "Nemzeti Együttműködős" rendszerünk minden rosszért az elmúlt időszak kormányait hibáztatja, a közvélemény hol jogosan, hol csak vélt igazában mocskolja az uralkodó elitet.

A probléma az, hogy igazságot tenni sajnos józan, tiszta fejjel gyakorlatilag lehetetlen. Balról azt mondják: trafikmutyi, földmutyi, hatalomközpontosítás...stb. Míg jobbról Balatonőszöd, kaszinó, eladósítás, és még hosszan lehetne sorolni a lassan naponta születő, nagyon jól hangzó szlogeneket.
Az a legnagyobb baj, hogy ezek mind szavak, amik mögött a legritkább esetben van valódi hitelesség! Hogyan is lehetne komolyan venni bármelyik oldalt, mikor az egész ország tudja, hogy számtalanszor hülyére lopták magukat? Hogyan lehetne megbízni azokban az erőkben, amelyek eddig csak átverték az országot, fűt-fát ígérgettek annak érdekében, hogy négy-nyolc évig szabadon rabolhassák a milliárdokat? Igaz ez az "elmúlt nyolc évre", a "Nemzeti Együttműködés Kormányára", de a hátsó ajtón most kopogtató, magát lassan megváltó istenképként feltüntető Bajnai Gordonra is!

Ennek az országnak komoly szemléletváltásra van szüksége! Nem "vezetői" szinten, hanem az "egyszerű, mezei választópolgár" fejében. Tudomásul kell venni, hogy ezek az emberek nem változnak meg, mert a hatalom, vagy annak ígérete eltorzította jellemüket, és szépreményű, idealistákból, lezüllött, aljas provokátorokká silányultak.

Hogy mi a megoldás? Nem tudom. Ahogy valószínűleg nagyon sokan nem tudják. Egy biztos: nem abban rejlik a kulcs, hogy elmegyek és vissza se nézek! Az a könnyebb választás, hiszen belecsöppenhetek egy általam választott, már nagyrészt kialakult társadalmi rendszerbe és nem megerőltető felépíteni valamit, mert gyakorlatilag a befogadó ország alám rakja a jólétet. Igenis, itthon kell maradni! Nehéz, de csak így lehet megálljt parancsolni a gátlástalan hatalomvadászatnak! Persze ehhez az is kell, hogy akik itthon maradnak, ki merjenek állni az igazukért, szembeálljanak és azt mondják: "Nem akarunk tovább így élni", és ne hajtsák le a fejüket, ha jogaikat tovább csorbítják!

Szólamok nélküli, tettekkel, a választókért, az országért dolgozó vezetést akarunk! Ha ezt megteszik, akkor minket se zavarna, hogy ők jobban élnek!